Nah, eldöntöttem, érzem magamban a ZERŐT, ma megcsinálom, ma végre hű, de hű de hűűűűű...
De olyan hűű blogbejegyzést gyártok, hogy hűűűűű...
A ZERŐT az adta nekem, hogy bizony észrevettem át, hogy milyen táborból kezdenek el gyülekezni egyelőre (és valószínűleg még hosszú távon) kis létszámú olvasótáborom. És ezért köszönetet szeretnék mondani Zenának. xD Nem tudom, hogy találtak rám, de köszi.
És persze, nektek személyesen is köszönöm. Köszönöm, hogy eme szerény blogot (amit alig tudok kezelni xD) érdemesnek tartottátok arra, hogy kövessétek. Megpróbálok ezentúl többet írni, több értelemmel, olyanokat, amikhez hozzá is lehet szólni, de megtartva a blog "művészi" jellegét.
Továbbá szeretném, ha ez a mihaszna jobban nézne ki. Ebben kérném mindazok segítségét, akik tudják is használni a blogjaikat, és akik tudják, hogy itt hol, mi, merre van.
Nahhhhhhde~
Most nem foglak nyaggatni titeket a beígért Kaito hullámmal, inkább leírom, mire számíthattok tőlem mostanában....
Semmire.
Sajnálom, érettségizek. xD Az írásbeli kevesebb mint két hét múlva lesz, utána meg be kell magolni az összes tételt (úristen, hogy leszek én erre képes?), és ofkorz, még meg is kell mutatnom a vizsgáztató bizottságnak, hogy tanultam valamennyit (remélem, hogy lesz mit felmutatnom xD).
Igen, szeretem az ikszdét... Deal with it. XD
Nah persze, ez még nem jelent semmit. Ahogy ismerem magam, úgy is fel fogok tölteni valamit, mert nem bírok csak tanulni, csak tanulni, csak tanulnitanulnitanulni *egy óra múlva* tanulni tanulni egyhuzamban. Hogy akkor minek jártatom a számat az érettségi miatt? Nem tudom, azért mert mondtam, hogy most igenis írni fogok, azért! D:
De hát velem nem történik olyan sok minden, mint például Dani úrral, vagy Zena kisasszonykával, élem a kis elhanyagolható életem, és nekem így jó. >3< Ne számítsatok olyan bejegyzésekre, hogy:
HHHŰŰŰ, VAZZEEE....
SZOMBATON....
VÓTTÁ' FÖN SZOMBATTOOOUUUNN?? Antifaces FTW
Úgy beszívtam, HŰŰŰŰŰŰŰŰŰŰŰŰŰŰŰŰŰŰŰŰŰŰŰŰŰŰŰŰŰŰŰŰŰ.
Szóval ilyenek nem lesznek. XD
Olyanok viszont lesznek, hogy:
IIIJJJÁÁÁÁÁÁÁÁÁJJJ~
Rollereztem. Szép volt. Sütött a Nap. Átmelegítette a szívem. Száguldottam, száguldottam, majdnem orra estem, száguldottam, és közben Kaito azon az angyali hangján énekelte, hogy CHOCOLATE TRAAAIINN~
Olyan jó volt! *w*
Szóval készüljetek fel lelkileg a szentimentális kinyilvánulásaimra. xD
Még mindig szeretem az ikszdét.
Előljáróban ennyi lenne.
Mondom vége.
Na azért.